Termékeink összetevőinek főbb jellemzői

A hazánkban őshonos málna magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér (a német Himbeere szó alapján). A rózsaalakúak alcsaládjába, azon belül a szeder nemzetségbe és a málnafélék alnemzetségébe tartozik. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja ízletes gyümölcs, amely már az ókorban is gyógynövényként ismertek. Kiváló C-, B1-, B2- B6-, K-vitamin-forrásnak számít, míg az ásványi anyagok közül elsősorban az ideg- izomrendszer és a szív munkáját segítő káliumtartalma említendő. Anticianinokban gazdag, amely antioxidánsok (amelyek hozzásegítik szervezetünket a sejtszintű oxidatív stressz elleni védekezéshez) révén a málnát és a többi bogyós gyümölcsöt (például az áfonyát, szedret, földiepret) a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzése érdekében érdemes minél gyakrabban szerepeltetni az étrendünkben.

Fogyaszthatjuk nyersen, lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként is, de turmixok, gyümölcsjoghurtok és számos édesség kedvelt alapanyaga is lehet.

Csecsemőknél kerüljük a málna és a hasonló apró szemű gyümölcsök (például eper, szeder, ribizli, kivi) adását, várjunk vele a gyermek egy-másfél éves koráig, mivel a gyümölcs felülete nehezen tisztítható és hisztamin-felszabadulást (allergiás reakciót) válthat ki.

A rózsafélék családjába tartozó szeder népies magyar nevei a szederje, szedernye, fekete málna. Nem egyszer összekeverik a fekete eperfa termésével is. A szeder gyümölcse, levele tanninokban (csersavakban) gazdag, amik összehúzó hatásuk révén védik a hajszálereket. Baktériumölő hatással is bír. Olyan antioxidáns anyagokban is gazdag, mint az antocianin vagy a quercetin, ezáltal fogyasztása (a többi bogyós gyümölcshöz hasonlóan) védő tényezőnek számít a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, sőt, akár a demencia és az idő előtti kognitív hanyatlás megelőzése szempontjából.


Csecsemőknél még kerüljük a szeder és a hasonló apró szemű gyümölcsök (például eper, málna, ribizli, kivi) adását, várjunk vele a gyermek egy-másfél éves koráig, mivel nehezen tisztíthatók és hisztamin-felszabadulást (allergiás reakciót) válthatnak ki. A szederből lekvár, leves, gyümölcszselé, mártás és –ital, tejes/joghurtos turmix is készülhet, de feldobhatjuk vele a natúr joghurtot, a müzlit vagy gyümölcssalátánkat is.

 

A szilva a rózsafélék családjába tartozik. A Besztercei a legelterjedtebb fajtája, de ismertebb még a Debreceni muskotály, az Olasz kék vagy a Zöld ringló.

A szilva gazdag káliumban, amely részt veszt az ingerület-átvitelben, így az ideg- és izomműködésben; a szállító folyamatokban, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában is. Vesebetegek számára fogyasztása emiatt csak mértékkel javasolt.

Olyan fitonutrienseket tartalmaz, mint például a katechin, az epikatechin vagy a lutein. Ezek az antioxidáns hatású fitonutriensek (növényi tápanyagok) többek között a keringési, a daganatos, illetve gyulladásos betegségek megelőzéséhez és enyhítéséhez segíthet hozzá, így a szilvát se hagyjuk ki a vegyes, változatos étrendünkből!

Élelmi rosttartalma révén a szilva támogatja a megfelelő emésztést: hashajtó, székletürítést szabályozó hatásával segíti a székrekedés megelőzését, kezelését. Különösen alkalmas erre az aszalt szilva, amelyet müzlibe, gabonakásába, turmixba, joghurtba keverve nemcsak finom, de a bélrendszer átmozgatásában is igen hatásos. Az aszalt szilvából az aszalás során a víz nagy része eltávozik, így az aszalt szilvában bekoncentrálódik, kb. háromszorosára nő az energia- és tápanyagtartalom, ezzel érdemes számolnunk a fogyasztásakor. A szilva ezerarcú gyümölcs a konyhában, leves, krémleves, lekvár, mártás, lepény, gombóc, fagyalt, befőtt is készíthető belőle, többek között.

Az alma a rózsafélék családjába tartozó jellegzetesen mérsékelt égövi, több mint ötezer éves kultúrnövény. Szinte a legismertebb, legnépszerűbb legszélesebb körben felhasználható, fogyasztható gyümölcsünk. A bioaktív anyagok széles tárházát kínálja. Pektintartalma (amely egy vízoldékony élelmi rost) kettős célt is szolgál, nemcsak a hasmenés, de a székrekedés esetén is hatásosan fogyasztható. Érdekesség, hogy a nyírfa virágporára allergiásoknál pollenszezonban az alma fogyasztása is allergiás panaszokat válthat ki, emiatt kerülendő. Ugyan sokszor emlegetjük, hogy a héjában van a vitamin (voltaképpen a héjhoz közeli belső gyümölcshúsban), sokak számára az almahéj nehezen emészthető, emésztőszervi panaszokkal is jár, így nekik mégis a hámozás a megoldás.

Természetes édessége (a savanyúbb fajtákat kivéve) levesek, saláták, mártások, turmixok, gyümölcslé, rétes, pite, palacsinta, puding és még számos étel ízesítésére alkalmassá teszi, de akár húsételek díszítőjeként, kiegészítőjeként is megállja a helyét. A hozzátáplálás során a csecsemők első ételei között szerepel reszelve, pépesítve, vagy préselt lé formájában is.

A körte a rózsavirágúak rendjébe és a rózsafélék családjába tartozik. Az emberiség legalább három ezer éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szokás érteni. Népszerűségét jól példázza, hogy a Világ Alma és Körte Szövetségének adatai szerint az alma mellett a körte az Európai Unió legtöbbet fogyasztott gyümölcsei. Legkedveltebb honi fajtái a vilmoskörte mellett az Alexander (Bosc kobak) és a Packhams Triumph. A körte a C- és a B-vitaminok mellett A- és E-vitamint, valamint foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, nátriumot, cinket, kobaltot, krómot, mangánt, nikkelt, rezet, szelént és vasat is tartalmaz. Rosttartalma révén sikeresen alkalmazható emésztésünk rendszeresebbé tételére, étrendünk rosttal történő dúsítására. A nyírfa vagy az éger pollenére allergiások azonban jobban teszik, ha kerülik a fogyasztását, mivel a körteevéskor keresztreakció léphet fel.

A zamatos, lédús körte önmagában, gyümölcssalátában, kompótként vagy leves, lé formájában is ízletes, az édességek mellett a húsételek köreteként vagy akár sajttálak részeként is élvezhető.

A datolya az egyik legősibb gyümölcsünk. Az időszámításunk előtti Mezopotámiából is maradtak fenn róla írásos emlékek. A datolyapálma magas, olykor csaknem száratlan pálmafa. A meleg égövről a datolya szárított változata kerül hazánkba, mi jellemzően csak ilyen formában találkozunk vele.

Tápanyagai közül kiemelendő a B6-, B2-, B1-vitamin-tartalma, de jelentős káliumforrás és foszfor, kalcium, magnézium, nátrium is található benne többek között.

Vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a szemek frissek, barnák, héjuk sima és fényes legyen. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, mert a szárítás és a tárolás körülményeitől függően bizonyos kórokozók lehetnek a héján. A datolya cukortartalma nem elhanyagolható, bár a rosttartalma sem kevés, de cukorbetegek, inzulinrezisztenciában szenvedők csak óvatosan, mértékkel kóstolják. Édesítésre (ha nincs problémánk a vércukorszintünk szabályozásával) viszont kiválóan alkalmas: darálva, pépesítve akár cukor vagy méz helyett is alkalmazható gyümölcsös édességek, tészták, krémek ízesítőjeként.

Jól illik szárnyasok, halak mellé, illetve töltelékükbe, de készíthető belőle gyümölcssaláta, torta is vagy kínálható mandulával, dióval, mogyoróval együtt vagy azokkal töltve is.

A magyar sárgabarack minősége kimagasló, ezért Európa nagy gyümölcspiacain hungarikumként tartják nyilván. Rostos húsában kiemelkedően sok β-karotin, A-, C-, B1-, B2- vitamin, niacin és folsav található. Emellett kalciumban, káliumban, foszforban, vasban és kénben is gazdag. A magjából értékes, telítetlen zsírsavakban gazdag bőrápoló olajat vonnak ki (számos kozmetikai termék alapanyaga). A nyers gyümölcs kiváló lekvár- és befőttalapanyag, de leves, gyümölcssaláta, tejes/joghurtos turmix vagy gyümölcsjoghurt, rétes és egyéb édességek alapanyaga is lehet. Aszalva dúsíthatja, színesítheti a müzlit, müzliszeletet, rostdúsabbá teheti a muffinok, gyümölcskenyerek, kuglófok tésztáját is.

Csecsemőknél a hozzátáplálás során a nyolcadik hónaptól vagy a körül javasolt először kínálni a sárgabarackot. A nyírfa vagy az éger pollenére allergiások számára fontos információ, hogy a sárgabarack fogyasztásakor is keresztreakció léphet fel.

Kedvelt csemege a sárgabarack magja, amely azonban nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést is okozhat. Emiatt a ciántartalmú, kesernyés magokból nem szabad egy-két szemnél többet megenni. Az édes magok ellenben fogyaszthatók, de gyermekeknek a biztonság kedvéért mégse kínáljuk, különösen, ha még nem tudnak jól, biztonsággal rágni, nyelni.

A citrusformák alcsaládjába tartozó narancs kedvelt déligyümölcsünk. Jól ismert C-vitamin-forrás, de A- és B-vitaminokat is nagy mennyiségben tartalmaz. Antioxidánsokban is bővelkedik (flavonok, karotinok, antociánok, limonén), vagyis olyan növényi hatóanyagokban, amelyek kedvezően hatnak a szabad gyökökkel és ezáltal a káros gyulladásos folyamatokkal szemben. Rutintartalma csökkenti az érfal törékenységét, ezáltal erősíti a hajszálereket. Mivel a citrusfélék megváltoztathatják az anyatej ízét, a kisbabák egy része ezért idegenkedhet az anyatejtől, emiatt a szoptatás során az édesanyák kifejezetten figyeljenek oda, hogy étrendjük milyen hatással van a csecsemőre és a szoptatásra.

Higiéniai szempontból fontos, hogy a felhasználás vagy szárítás megkezdése előtt alaposan tisztítsuk meg. Reflux, gyomorégés esetén kerülendő (legalábbis nem önmagában vagy éhgyomorra fogyasztva), mint általában a savas, savanykás gyümölcsök, zöldségek. A csecsemők hozzátáplálása során a narancsot az egyéves kor betöltése után javasolt először kínálni. Magában, kifacsart leve, gyümölcsleves, gyümölcssaláta, befőtt, lekvár formájában vagy különböző édességek, cukrászati termékek, likőrök, de édes sütemények és krémek készítéséhez használható.

Az étcsokoládé cukor, kakaóvaj, kakaóoldat és esetleg a vanília keveréke. Az alapvető tápanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) kívül számos olyan aktív összetevőt is tartalmaz, amelyek valamilyen módon hatnak az érzelmeinkre. Így akár tudományos bizonyítékkal is magyarázható a csokoládé iránti felfokozott vágyunk, azonban boldogsághormon még sincs a csokoládéban. Ellenben tartalmazza például a biogén aminok csoportjába tartozó tiramint és fenil-etilamint. A fenil-etilamin az amfetaminokhoz hasonló vegyület, gyorsítja a pulzust, emeli a vérnyomást, a vércukorszintet, részt vesz a hangulat szabályozásában, hiányában depressziós tünetek lépnek fel. A fenil-etilamint az agy akkor termeli, amikor szerelmesek vagyunk (de közel sem olyan mennyiségben van jelen a csokoládéban, hogy egyből bódulatba essünk tőle). Emellett az élénkítő hatású koffein és a teobromin is a csokoládé részét képezi. Mindkettő felpezsdíti a központi idegrendszert, bár csekélyebb mennyiségük miatt nem kell aggódnunk, hogy túl gyorsan verne a szívünk a csokoládétól vagy nem tudnánk tőle aludni. A csokoládéban kannabinoidszerű zsírsavakat is találunk, ezek az agy aktivált kannabinoidreceptoraihoz kötődve pszichoaktív hatást fejtenek ki, s többek között eufóriát okoznak. De ne ijedjünk meg, a csokoládéban ezek mennyisége nem éri el azt a koncentrációt, hogy túlságosan emelkedett hangulatot váltson ki (vagyis a csoki nem drog).

Ami ezeknél sokkal fontosabb és a jó minőségű (nagy – 60% feletti – kakaótartalmú) csokoládékra jellemző, az a kakaóban levő antioxidáns anyagok tárháza (flavanolban bővelkedik, ilyen az epikatechin és a katechin), amelyek révén az étcsokoládé – természetesen mértékkel fogyasztva – része lehet a vegyes, kiegyensúlyozott étrendnek. Ezek az antioxidánsok ugyanis segítenek a szív-ér rendszeri betegségek vagy akár a demencia elleni védelemben is, illetve érelmeszesedés esetén is jótékony hatásúak (a tejcsokoládéra viszont ez már kevésbé igaz).

Tápanyagtartalom 100 gramm nyersanyagban

Málna, friss
35 kcal/145 kJ
1,2 gramm fehérje
5,4 gramm szénhidrát
0,3 gramm zsír
4,68 gramm élelmi rost

Szeder, friss
39 kcal/162 kJ
0,8 gramm fehérje
6 gramm szénhidrát
1 gramm zsír
3,16 gramm élelmi rost

Szilva, besztercei, friss
60 kcal/252 kJ
0,7 gramm fehérje
13,1 gramm szénhidrát
0,17 gramm zsír
1,7 gramm élelmi rost

Szilva, aszalt
219 kcal/917 kJ
2,3 gramm fehérje
47,37 gramm szénhidrát
0,6 gramm zsír
5 gramm élelmi rost

Alma, friss
35 kcal/145 kJ
0,4 gramm fehérje
7 gramm szénhidrát
0,4 gramm zsír
2,3 gramm élelmi rost

Körte, friss
53 kcal/222 kJ
0,4 gramm fehérje
12 gramm szénhidrát
0,3 gramm zsír
2,8 gramm élelmi rost

Datolya, szárított
282 kcal/1179 kJ
1,9 gramm fehérje
66,3 gramm szénhidrát
0,53 gramm zsír
9,2 gramm élelmi rost

Sárgabarack, friss
49 kcal/207 kcal
0,9 gramm fehérje
10,2 gramm szénhidrát
0,13 gramm zsír
2,02 gramm élelmi rost

Sárgabarack, szárított
307 kcal/1282 kcal
5 gramm fehérje
70,2 gramm szénhidrát
0,5 gramm zsír
7,3 gramm élelmi rost

Narancs, friss
41 kcal/173 kJ
0,6 gramm fehérje
8,5 gramm szénhidrát
0,2 gramm zsír
2,2 gramm élelmi rost

Étcsokoládé (átlagos)
537 kcal/2243 kJ
5,8 gramm fehérje
62 gramm szénhidrát
29,2 gramm zsír
0,9 gramm élelmi rost

 

Kapcsolatfelvétel

 IWINEX KFT.
 6346 Sükösd, Dózsa Gy. út 168
 iwinex (@) iwinex.hu
 (00 36) 79 363 122
 (00 36) 79 363 927
 (00 36) 79 563 690
 (00 36) 79 563 691